A ZAMÁRDI VITORLÁS és VÍZIMENTŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA



Az Egyesület Közgyűlése, figyelemmel arra, hogy a tagok a már korábban megalakított és működő egyesületet az új Polgári Törvénykönyvnek megfelelően tovább kívánják működtetni, ennek, továbbá az egyesület közhasznú jogállásának megszerzése, illetve fenntartása érdekében az alábbi, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.




I.
AZ EGYESÜLET ADATAI


1. Az Egyesület teljes neve: Zamárdi Vitorlás és Vízi Mentő Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 8621 Zamárdi-felső Munkácsy M.u.77.

3. Az Egyesület jogállása:
Az Egyesület önálló jogi személy.

4. Az egyesület honlapja (közleményeink internetes elérhetősége):
www.zamardi-vizimentok.hu
e-mail címei:
info@zamardi-vizimentok.hu
zvvegyesulet@gmail.com


II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI


1. Az Egyesület céljai:
Az ifjúság számára sportolási lehetőség biztosítása, a vízi sportok megtanításán keresztül.

A Zamárdi kikötő jelenlegi használói vitorlázói érdekközösségének létrehozása, képviselete.

Propaganda tevékenység Zamárdi jó hírnevéért, valamint országos és nemzetközi megismerésének szélesítéséért.

Szükség esetén a Zamárdi strandszakasz és az előtte levő több kilométeres víz terület egészségügyi és vízi mentési feladatainak megszervezése és végzése.

2. Az Egyesület tevékenységei

I. A céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:


   a.) Közhasznú tevékenységek:

Az egyesület közhasznú tevékenységei a következő közfeladatok megvalósítását szolgálják:

Egészségmegőrzés:
  • A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. § (1)-(2)
Természetvédelem:
  • A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatá-sa 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)

  • Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11.
Sport:
  • Sport, ifjúsági ügyek 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15

  • Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; 2004. évi I. tv. a sportról 49. § c) d) k)
Katasztrófaelhárítás, vizimentés:
  • A katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjá-építés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következmé-nyeinek felszámolásában 2011. évi CXXVIII. tv. a katasztrófavédelemről és a hozzá kap-csolódó egyes törvények módosításáról 2. § (1)

Az előbbi közfeladatok megvalósítására az egyesület a következő közhasznú tevékenységeket végzi:

Egészségmegőrzés, természetvédelem, sport:

A mai rohanó világban egyre kevesebb idő jut a szülők részéről a gyermekek számára, hogy akár az iskola évben, akár a szünidőben oly módon foglalkozni tudjanak velük, hogy a természetet együtt meg-ismerjék, sportoljanak, vagy egészséges testpitéssel foglalkozzanak.
Nemzetközi felmérések mutatják, hogy a fiatalság napi 3-4 órát tölt televízió és számítógép előtt. A korszellemhez igazodva ennek létjogosultsága van, azonban nem nélkülözhető a fiatalok sportoláshoz való juttatásának biztosítása olyan területen, mely a legegészségesebb, vízi sportolást jelenti.

A vízi sportok jelentős része igen nagy anyagi terhet jelent a szülők részéről, ha egyénileg szeretnék azt végezni, így ezen okból sem jutnak hozzá.

A fiatalok bevonása két irányból történne.
Az egyik a helybeliek tábora, mely egy folyamatos aktív sportoló csoportot alakítana ki.
A másik a nyári idényben a Balatonon nyaraló családok fiataljaiból tevődne össze turnusonként, valamint az ország távolabbi vidékeiről kampány szerűen.

A sportolók képzése szervezett formában meghatározott tematika szerint szakemberek bevonásával történne.

A tagok számára idényenként rendezvényeket, versenyeket szervezünk, megfelelő vagyon és életvé-delmi biztosítás mellett.

A sportolás keretében a szakemberek az alapvető természetvédelmi, környezetvédelemi, vízvédelmi tudnivalókról is oktatják a fiatalokat.

Katasztrófaelhárítás, vizimentés:

A Zamárdi Önkormányzattal történő külön megállapodás keretében a korábbi évekhez hasonlóan főképp baleset megelőző, és vízimentési feladatok ellátása a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és a Balatoni Vízirendészeti Kapitányság szoros együttműködése mellett. Órában, percben meghatározott szolgálati időben, előre programozott létszámmal, hajóvezető + orvos stb. Folyamatosan, a nyári idényben működő segélyhívó központon keresztül.

Együttműködés: más vízi sport egyesületekkel, Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával, Zamárdi Polgárőrséggel, Zamárdi Önkormányzattal, Balatoni Vízirendészeti kapitánysággal Magyar Vitorlásszövetséggel, Rádiós Segélyhívó Országos Egyesülettel.

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain (munkavállalóin, önkéntesein) kívül más is részesülhessen.

   a.) Nem közhasznú tevékenység:

Az egyesület a következő, nem közhasznú tevékenységeket végzi.

Az egyesületi tagok érdekvédelme és képviselete. Az Egyesület tartós, kedvezményes bérlet ellenében vállalhatja a kikötő karbantartását, működtetését.

Propaganda tevékenység Zamárdi jó hírnevéért, valamint országos és nemzetközi megismerésének szélesítéséért.

Az I. pontban megjelölt célok megvalósítását elősegítendő az Egyesület támogatói hálózatot épít ki.

II. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:
Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósítá-sával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak az alapcél szerinti te-vékenységei megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasz-nú tevékenységére kell fordítania.

Az I. pontban megjelölt célok megvalósítását elősegítendő az Egyesület egyéb vállalkozói tevékenysé-get is végez. Ez utóbbi tevékenység az egyesületi célokhoz kapcsolódóan, döntően vízi sporttal, okta-tással kapcsolatos tevékenység, kölcsönzés, egyéb vízi rendezvény, versenyhajó biztosítása.

III. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

IV. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek köze-li hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.


III.
A TAGSÁGI VISZONY


1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.

Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság,
b) tiszteletbeli tagság,
c) pártoló tagság.

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. Az egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megha-talmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatko-zatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek (tagdíj) teljesítését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyúj-tásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell egy rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képvise-lőként a tagsági jogok gyakorlása során.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. A ké-relemről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a kérdések feltételét is), indít-ványozási, észrevételezési, felszólalási és szavazati jogot gyakorolhat;
b) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár.
c) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
d) jogosult az Egyesülettől szakmai érdekvédelmet kérni,
e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
d) nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet 2 éves időtartamra – a Közgyűlés felkérése alapján – az a sze-mély, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támo-gatja, segíti. A tiszteletbeli tagság 2 éves időtartamra szól, hosszabbítható és újraválasztására az El-nökség tesz javaslatot.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó ren-delkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

Tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés dönt.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tisz-teletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az egyesü-let tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fi-zetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

5. a) A tag, és a vezető tisztségviselő kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet ke-resetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozat-ról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

6. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával.
b) a tag kizárásával,
c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.

Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. Az Elnökség tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagok fegyelmi ügyében első fokon is a Közgyűlés dönt.

Kizárandó az Egyesület tagjai közül
- az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulá-sát veszélyezteti,
– az a tag, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.
– az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az alapszabály e magatartásokra más lehetséges jogkövetkezményt nem állapít meg.

A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás meg-indításáéról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott oko-kat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését meg-felelően előadhassa.

A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozat-nak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt na-pon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sé-relmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyű-lés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kéz-hezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag véde-kezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meg-hozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:
a) az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
b) fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.


IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI


1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség,

Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök,
b) elnökségi tagok

Az egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek.

2. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. A köz-gyűlés döntéseit ülés tartásával hozza meg.

a) A közgyűlés összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kijelölése.

A Közgyűlés ülését az elnök írásban hívja össze.

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlési meghívó tartalmazza a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpont-ját.

A közgyűlés főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye (főváros) területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásá-ról is.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szava-zásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban, igazolható módon – a megküldött meghívó útján – értesülnek. A Köz-gyűlés ülésének meghívóját az előzetes értesítési időközben az egyesület honlapján is közzé kell tenni.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított öt napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyű-lést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Erről az ösz-szehívó személy az indítvány beérkeztét követően haladéktalanul dönt, és az indítványokat követően kialakult végleges napirendről a tagokat haladéktalanul írásban, igazolhatóan értesíti.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésé-nek tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

b) Az ülés lebonyolítása

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (ők egyúttal szükség szerint szavazatszámlálók is).

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le. A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyv vezető nem tag is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés teljes egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden hatá-rozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napi-rend elfogadásáról.

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott dönté-seket. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, akkor a személyét is). A lefűzött és sorszámozott jegyzőkönyvek a Határozatok Nyilvántartásaként is szolgálnak.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igénnyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.

c) A közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legalább nyolc napon túli, de legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon napirenddel új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül (de legalább három ilyen tag jelenlétében) határozatképes. A megismételt Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha a közgyűlés megismételt jellegére és a távollét jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A megismételt közgyűlés az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszűnése kapcsán, mint minősített többséget igénylő kérdésben nem dönthet, ha egyébként nem lenne határozatképes. A meghívót ekkor a közgyűlés napja előtt legkésőbb nyolc nappal igazolhatóan meg kell küldeni a tagok részére. A napirend kiegészítésére ekkor nincs lehetőség.

d) A szavazás módja, a határozatok közlése:

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyesület alap-szabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési dön-téshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a hatá-rozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni

A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést. A meghozott határozatról az érintet-teket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hoznia.

e) A Közgyűlés hatásköre:

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) az alapszabály illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatainak módosítása
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egye-sülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tiszt-ségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
l) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
m) az Elnökség javaslata szerint, a főtitkár előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pártoló tagok kivételével);
n) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
o) elfogadja, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékle-teivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
p) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

3.Az elnökség

a) Összetétele:

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a három tagú Elnökség látja el. Az elnöksé-get a közgyűlés választja öt éves időtartamra. Az Elnökség tagjai: az elnök, és további két elnökségi tag. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.

b) Működése:
Az Elnökség döntéseit ülés tartásával hozza meg.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban igazolható módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülésének meghívóját az előzetes értesítési időközben az egyesület honlap-ján is közzé kell tenni.
Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igénnyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javas-latot elvetettnek kell tekinteni.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozó-ja [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, döntésben egyébként érde-kelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alap-ján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, ide-jét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell továbbá – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, akkor a személyét is). A lefűzött és sorszámozott emlékeztetők a Határozatok Nyilvántar-tásaként is szolgálnak.

Az Elnökség döntéseiről az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesí-teni kell, valamint azt az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

c) Hatásköre:
Az Elnökség dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alap-szabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:
a) ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza;
b) az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;
c) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
d) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők meg-választatásának előkészítése;
e) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
f) első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az Elnökség tagjainak és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével);
g) javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,
h) dönt a pártoló tagok felvételéről,
i) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

4. Az Egyesület tisztségviselői

a) Megbízatási idő
Az egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megvá-lasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.

b) Összeférhetetlenségi szabályok
A vezető tisztségviselőkre a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője és felügyelő szervének tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (felügyelő szervének tagja) volt - annak megszűnését megelőző két évben leg-alább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezá-rást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüg-gesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, a felügyelő szerv tagja, illetve az ezeknek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más köz-hasznú szervezetnél is betölt.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az egyesület más tisztségét is betölti,
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszony-ban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a léte-sítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

c) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

A vezető tisztségviselő a tagok részére köteles az Egyesületre vonatkozó felvilágosítást adni, és szá-mukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egye-sület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását in-dokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás meg-adására.

Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
b) konferenciák és más rendezvények szervezése,
c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
d) az Egyesület működésének irányítása,
e) utalványozási jog gyakorlása a főtitkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
f) képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett.


A főtitkár feladatai:
a) képviseli az Egyesületet,
b) az elnök konzultánsaként működik,
c) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
d) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
f) a főtitkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok vég-rehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
g) nyilvántartja a tagságot,
h) gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos keze-léséről.

A pénztáros feladatai:
a) nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé,
b) ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénzügyek szabályszerűségére.
c) gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének előké-szítéséről.

A további elnökségi tagok feladatait, a közöttük levő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.

d) Az új Ptk. hatálya alá történő áttéréskor az egyesület vezető tisztségviselői:
Elnök: dr. Nánási Ákos
Főtitkár: Rácz András
Pénztáros: Marcsó Árpád

d) A vezető tisztségviselő felelőssége és a megbízatás megszűnése

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szer-ződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztség-viselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésé-vel vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

5. A képviselet rendje

Az egyesületet az elnök, illetve a főtitkár önállóan képviselik. A pénztáros és a további elnökségi tagok csak az elnök, illetve a főtitkár együttes akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazásuk alapján képviselhetik az egyesületet, a meghatalmazás szerint.

A képviselet előbbi rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.


V.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei: a.) tagdíjak, b.) az Egyesület rendezvényeinek bevételei.

2. Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni. A tagdíj mértéke tagonként évi 5000,-Ft, vitorlás versenyző esetében 9000,-Ft/év 2015-ben. A tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves, vagy havi befizetést vállal. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat havi fizetés esetén minden hónap 10. napjáig, éves fizetés esetén egy összegben előre a tárgyév február 10. napjáig kell megfizetni, készpénzben a pénztárosnak átadva, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással.

3. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a pénztáros terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

4. Az egyesület közhasznú szervezetként kettős könyvvitel vezetésére kötelezett.


VI.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
- a tagok kimondják megszűnését; vagy
- az arra jogosult szerv megszünteti.
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.


VII.
EGYES KÖZHASZNÚSÁGGAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egye-sület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre má-solatot készíthet.

2. Az Egyesület internetes honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület működésének adata-it, szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és fel-tételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolókat. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

3. A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

4. A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költ-ségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból jutta-tott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a köz-hasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.


VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2015.04.04-én fogadta el.

2. A tagjegyzék jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.

3. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és tá-mogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok ren-delkezései irányadóak.

Alulírott képviselő igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szöveg megfelel a létesítő okirat – módosítások alapján kialakult – hatályos tartalmának. Jelen egy-séges szerkezetbe foglalás során az alapszabály IV/2/d.) és IV/2/c.) pontja változott.

Zamárdi, 2016. ………………………………


…………………………………………    …………………………………………   
Dr. Nánási Ákos Rácz András
Egyesület elnöke Egyesület főtitkára



Előttünk, mint tanúk előtt:

   Név: …………………………………………    Név: …………………………………………
   Cím: …………………………………………    Cím: …………………………………………
   Aláírás: …………………………………………    Aláírás: …………………………………………